Nem nagyon szoktam az univerzum által rám mért mindenféle magánéleti sérelmemről írni, de most megteszem...magam sem tudom miért, sokat gondolkodtam rajta...még az is lehet, hogy pár nap múlva leveszem...de most mégis megosztom veletek a dolgot...
Szóval pár napja nagyon megbántottak. Nyilván olyan akinek semmi oka nem volt rá...de tényleg! Csak az események sodrában megfeledkezett magán kívül mindenről... persze nem is akarta, hogy kiderüljön a dolog, de kiderült.. És most én emiatt elég rosszul vagyok.
Azt gondolom elég sok szarral megküzdöttem már, de mindig rádöbbenek, hogy azzal tudok a leginkább semmit sem kezdeni, amihez igazából semmi közöm nincs.
Értem ezt úgy, hogy ha elmennek a szeretteim, ha évet kell ismételnem, akkor ezt egész jól elnyunnyogom magamban és feldolgozom. De máig élesen emlékszem az ilyen és ehhez hasonló sérelmekre, amiket igazából én nem szavaztam meg magamnak...Elég nekem az a problémamennyiség ami úgy alapból van. Egyáltalában véve nem volt szándékomban mások marhasága miatt kicsit sem megzuhanni... Mégis ez van most... Mondanom sem kell, hogy nem tetszik a program különösképpen... Nem jó csalódni az emberekben.