Amit nem szavaztam meg magamnak...

Nem nagyon szoktam az univerzum által rám mért mindenféle magánéleti sérelmemről írni, de most megteszem...magam sem tudom miért, sokat gondolkodtam rajta...még az is lehet, hogy pár nap múlva leveszem...de most mégis megosztom veletek a dolgot...

Szóval pár napja nagyon megbántottak. Nyilván olyan akinek semmi oka nem volt rá...de tényleg! Csak az események sodrában megfeledkezett magán kívül mindenről... persze nem is akarta, hogy kiderüljön a dolog, de kiderült.. És most én emiatt elég rosszul vagyok. 

Azt gondolom elég sok szarral megküzdöttem már, de mindig rádöbbenek, hogy azzal tudok a leginkább semmit sem kezdeni, amihez igazából semmi közöm nincs. 

Értem ezt úgy, hogy ha elmennek a szeretteim, ha évet kell ismételnem, akkor ezt egész jól elnyunnyogom magamban és feldolgozom. De máig élesen emlékszem az ilyen és ehhez hasonló sérelmekre, amiket igazából én nem szavaztam meg magamnak...Elég nekem az a problémamennyiség ami úgy alapból van. Egyáltalában véve nem volt szándékomban mások marhasága miatt kicsit sem megzuhanni... Mégis ez van most... Mondanom sem kell, hogy nem tetszik a program különösképpen... Nem jó csalódni az emberekben.

Szokatlan...

Bár nem szoktam ilyet postolni, de mondjuk úgy, hogy gyűlölöm 2012-őt... Úgy velejéig, rohadtul...és ezt most jobb, ha nem folytatom, mert nem a világgá kürtölés a megoldás, de most csak ez jutott az eszembe...a facebookon kívül, amit leszavaztam... Elvégre ez az én blogom... még ha nem is mindig szórakoztató.

Ja, meg a Lilly Allen szám:

Mert referálni illik...

Az elmúlt másfél hónap, mint a vizsgaidőszakok legtöbbje a következő fogalmak körül zajlott:

- mikor mész?

- hány napot tanultál rá?

- kinél voltál?

- mit húztál?

- MEGVAN? (mert az tök mindegy, hogy hányas....2-es fölött csak marketing van, mondaná Puffancs)

Nos, jelentem : nincs meg....Részleteket és bosszúságokat, a tanulságokkal együtt majd később és személyesen, akivel csak lehet...és bárhol...

Ha jó marketinges lennék, azt mondanám, hogy annyira szeretem Pécset és Pécs is annyira szeret engem, hogy maradok még egy évet :) és így nektek is még 1 év esélyetek van meglátogatni kultúrfalván...

Azért, hogy a mundér becsületét is védjem, meg az igazsághoz is hozzá tartozik, hogy az anat, szövet, meg a kisebbek megvannak, így viszem tovább az évet...a biokém meg az élettan pedig nagyon szeretné, hogy iszonyatosan megtanuljam....lelkem rajta ,hogy  így lesz... végül is csak 22 éve koptatok iskolapadot, az a plusz 1 már nemigen számít....

A költözés és az iternetelvonás viszontagságai

Röpke 2 és fél hónapos lakáskeresés után úgy döntöttünk, hogy kivesszük azt a kéglit, amit legelőször néztünk meg...vagyis kivettük volna, ha nem épp az orrunk előtt veszik ki.... Ekkor már kissé sürgetett az idő, ugyanis kb. 1 hetünk maradt másikat találni, lealkudni, szerződést átnézetni a hozzáértőkkel, tárgyalni és beköltözni...mindezt ugye Pécsett, távol a megszokott segítségtől. De mit nekünk ilyesmi...minden megoldható.

És bas***us, a két 20 éves lánnyal minden szkepticizmusom ellenére, de mindezt 6 nap alatt összehoztuk. Pedig 3 helyről költöztünk, és mindössze a mami versoja és egy pici lila micra állt a rendelkezésünkre... A franciaágy és a szekrények szállításánál úgy éreztem gondban leszünk, de simán behajtogattuk a mami kocsijába mind a 2x2 méterét, valamint még pár zsákot is bevágtunk mellé, no meg beültünk hárman... vicces volt. Persze gyűjtöttünk magunk köré pár dolgos férfi kezet, de villám gyorsan ment minden. 

Úgyhogy most édes-hármasban lakunk együtt Dorináal és Julival... és végre valahára az internet is beköttetett...hallelujah

Pakolás utáni etetés

Juli és a matrac már a kocsiban

Baba, magzat, foetus, pocaklakó,...

Míg én néha szorgosabban, néha kevésbé szorgosan tanulom az embriológiát, barátaim itthon és a nagyvilágban empirikusabb és személyesebb utakon tapasztalják a magzatok elképesztő fejlődését az anyaméhben. Ha meghallom, hogy éppen ki hány hetes terhes, egyből elkezdek gondolkodni, hogy most éppen mi történik odabent, és, hogy ez mennyire érdekes idekint. 

Sok boldogságot mindenkinek, akit érint!

Az én nagypapám!

Az én NAGYPAPÁM

...amikor megszülettem,  hónapokig utazgatott be Pestre, hogy meg legyek fürdetve, mert anyukámék féltek, hogy összetörnek

...mindig boldogan vágott nekem a sonkák és kolbászok legfinomabb részéből (amíg megettem)

...megtanított mindenfélét ültetni és szüretelni...és saját kiskertem is volt az ő nagy kertjükben

...amikor együtt betonoztunk, vagy támfalat építettünk, mindig megengedte, hogy belenyomjam a kezem a betonba, munkám gyümölcseként.

...sütötte a legjobb almáspitét.

...sosem engedte, hogy egy arasznyival is beljebb legyek az általa megfelelőnek tartott követési távolságnál.

...egyből beszerzett egy vegetariánus szakácskönyvet, amikor elmondtam neki a dolgot, és utána mindig ugyanakkora adagot főzött nekem, mint a család többi tagjának, nehogy éhen haljak :)

...mindig elsütötte : " a szólj a növérkének, hogy befostam" című felejthetetlen Hofi viccet, ha szójatejet ittam előtte.

...minden esküvőn elhajította a botját és úgy táncolt.

...csak akkor hallot nagyot, ha ő akarta.

...okos, ravasz és nagyon vicces volt.

Az én nagypapám 88 évet élt...

blogszünet over....sólet tesztelés started

Hát, túl vagyunk megint a féléves első anat zh-n... Nem lett valami fényes, de a rendszer még mindig a Máté Kriszta féle leggyengébb láncszemre hajaz, viszont már nem akadok ki azon, hogy sokat tanulok rá, mégsem lesz valami jó. Sebaj...

Viszont a vasárnapi össznépi sóletversenyre már nagyban készülök a vegán verziómmal...sokat nem árulhatok el róla, bár azt hiszem én leszek a legfiatalabb és egyben a legfurább versenyző is...és a pályatársak gondolom már több száz sóletten vannak túl, így nem nagyon érdeklik őket a kulisszatitkaim, de mégis...egyszer talán én is nagymama leszek titkos recikkel! Annyit azért elárulok, hogy húsevőkön tesztelek, biztos ami biztos és nagyon igyekszem nem alulmaradni.... majd meglátjuk. 

Szerencsére lesz ott még másik vegetariánus is, aki ráadásul érzelmi szálakkal is kapcsolódik hozzám, így 1-2 szavazat biztos jön majd....És, ugyan anyukám is ott lesz, de nincsenek illúzióim afelől, hogy a sok finom füstölt cuccal készült sólett közül majd az enyémre fog voksolni. Persze ezt nem is várom el tőle, elég, hogy akkor is szeret, ha.... de ezt már tudjátok  :)