2010. szeptember 21., kedd

Pécsi vendéglátás 1.

A múlt héten Lobó lejött kultúrfalura Bálint barátjával. Így hát Juju barátnőmmel meg a fiúkkal nekivágtunk a pécsi éjszakának. Első állomásunk egy egyetemisták által kedvelt szórakozóhely volt, ahol ugyan mértek csapolt edelweiss-t, viszont egy idő után minimál-techot kezdtek üvöltetni, ezért menekülőre fogtuk. Lévén, hogy a társaság éhes volt, elindultunk egy másik ismert helyre, ahol méteres betűkkel ki volt írva, hogy ÉTTEREM.
Hát itt értetlenül néztek ránk, hogy miért is akarunk itt enni, amikor 2 éve nincs is konyhájuk felírat ide vagy oda (no comment).
Tanácstalanságunk kezelése végett Lobó kifelé menet megkérdezte a biztonsági őr kollégát, hogy hol lehet a közelben enni valamit. Az őr közölte, hogy gyroson kívül másra ne számítsunk.
Ezt hallva a mellettünk sétáló rendkívül intelligens lány hangosan kommentálta a következőket:

-Hülye ez, ilyenkor étterembe akar menni... (fél 11 volt- a szerk.)

Na, nekem se kellett több és közöltem vele, hogy van olyan város, ahol 11-kor még lehet enni étteremben.
Erre a lány felvilágosított, hogy az maximum Budapest...

Mire én: Téééényleg? Nem mondod!


Egyébként a gyros-os is megér egy postot, de azt majd legközelebb :)

2 megjegyzés:

  1. el vagy kényeztetve én mondom... továbbá jó pénzért meg lehetne súgni a Szeráj tulajának, hogy ideje üzletet nyitni Pécsett :)

    VálaszTörlés