Most mit mondjak...jól tartom magam...nagyon....
A kis kamrámban ott sorakoznak az alapanyagok: gabonák, magok, tészták, lisztek, sütis cuccok és barátaik. A hűtőmben egy rakat zöldség, a mélyhűtőmben saját készítésű csoki, és persze egy másik rakat hibernált zöldség. És ezekből minden nap születik valami étel is. Van, hogy más ebédre és más vacsorára is.
A gond azonban nem itt kezdődik. A baj ugyanis a kezemmel van. Egyszerűen nem tud 1 személyre főzni. Nem ismeri az olyan mennyiséget, hogy 5dkg, fél pohár, 2db...
Hozzá van szokva, hogy min. 2 (az is nehezen ment neki) de inkább 3-4 embert etessen. Ami nem is véletlen, hiszen mióta elköltöztem anyukától, mindig akadt kinek főzni. (Kresz, Koli, Üllői, Lobó)
De most csak én vagyok, és ha rendes a kezem velem, akkor csak 2 adagot készít, de volt már, hogy 4 sikerült neki.... És ugye ha két adag van, akkor abból elfogy másfél ebédre/vacsorára és utána jön a kanáleffektus... Mert mi a fenét csináljak egy fél adag kajával, lefagyasztani kevés, a következő etetésre kevés.... így hát a kezem a számmal egyetértésben fog egy kanalat és sunyi módon rájár a maradékra amíg az el nem fogy.
Hát így kerekedik ki az ember vegán módra :)
Egy cipőben és még mindig nem adtam le azt az 5-6 kilót de már feladom...azért ha rájössz a megoldásra, oszd meg kérlek :)
VálaszTörlésHát, mostanában én is így vagyok, bár csak akkor, ha nem otthon eszem... ott tartom magam az 5 deka tésztámhoz szigorúan :))
VálaszTörlésAz én mérlegem 10dkg alatt nem is mér rendesen :)
VálaszTörlés